Szerző: Dr. Lipták Márton szülész-nőgyógyász szakorvos
A lombikprogramra készülő páciensekben gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a kezelés előtt méhtükrözést, vagyis hiszteroszkópiát végezni.
A kérdés érthető, hiszen az embrió beültetésekor alapvető jelentőségű a méhüreg és a méhnyálkahártya állapota. Logikusnak tűnhet tehát, hogy a méhüreget minden IVF-kezelés előtt közvetlenül is meg kellene vizsgálni.
A helyzet azonban ennél összetettebb.
A hiszteroszkópia nem szükséges automatikusan minden lombikprogram előtt. Ugyanakkor bizonyos esetekben fontos diagnosztikai vizsgálat lehet, különösen akkor, ha ultrahang, korábbi nőgyógyászati előzmények, rendellenes vérzés vagy más körülmény alapján felmerül valamilyen méhüregi eltérés lehetősége.
A megfelelő kérdés ezért nem az, hogy „kell-e mindenkinek méhtükrözés lombik előtt?”, hanem az, hogy az adott páciens esetében van-e olyan körülmény, amely indokolja a méhüreg közvetlen vizsgálatát.
Miért fontos a méhüreg állapota lombikprogram során?
A lombikprogram során létrejött embriót a méh üregébe helyezik, ahol megfelelő körülmények között megtörténhet a beágyazódás.
A sikeres implantáció rendkívül összetett biológiai folyamat. Függ többek között az embrió tulajdonságaitól, a méhnyálkahártya állapotától, hormonális tényezőktől, az életkortól és számos más körülménytől.
A méhüreg anatómiai eltérései ennek a rendszernek csak egy részét jelentik.
Bizonyos elváltozások azonban érinthetik vagy deformálhatják a méhüreget, ezért megfelelő esetben indokolt lehet ezek célzott vizsgálata.
Mi a hiszteroszkópia szerepe IVF előtt?
A hiszteroszkópia – magyarul méhtükrözés – lehetővé teszi a méh üregének közvetlen megtekintését.
Egy vékony optikai eszközt vezetünk a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhüregbe, így az orvos közvetlenül vizsgálhatja:
- a méhnyakcsatornát,
- a méhüreg alakját,
- a méhnyálkahártya felszínét,
- a petevezetékek méhüreg felőli szájadékait,
- valamint az esetleges méhüregi elváltozásokat.
A vizsgálat célja tehát nem annak megállapítása, hogy egy embrió biztosan be fog-e ágyazódni, hanem olyan strukturális eltérések felismerése, amelyeknek az adott páciens esetében klinikai jelentőségük lehet.
Milyen eltéréseket mutathat ki a méhtükrözés lombikprogram előtt?
Hiszteroszkópiával felismerhetők többek között:
- méhnyálkahártya-polipok,
- a méhüreg felé növekvő miómák,
- méhüregi összenövések,
- méhsövény és bizonyos fejlődési rendellenességek,
- visszamaradt szövetek,
- valamint a méhnyálkahártya egyes, közvetlenül látható eltérései.
Szükség esetén célzott szövettani mintavétel is végezhető.
Kell-e mindenkinek hiszteroszkópia az első lombikprogram előtt?
Az biztos, hogy mindenkinek nem szükséges, de mivel a lombikprogram általában valamilyen teherbeesési nehézség miatt történik, ezért a kérdést minden páciens számára egyedileg kell eldöntenünk.
Ha a méhüreg ultrahanggal megfelelően megítélhető, nincs rendellenes vérzés, nincs méhüregi eltérésre utaló előzmény vagy egyéb klinikai gyanú, akkor a rutinszerű hiszteroszkópia nem feltétlenül szükséges kizárólag azért, mert a páciens IVF-kezelésre készül.
A hiszteroszkópia invazív vizsgálat, még akkor is, ha korszerű ambuláns formában kis megterheléssel elvégezhető.
Ezért érdemes akkor alkalmazni, amikor a vizsgálattól olyan információ várható, amely befolyásolhatja a további ellátást.
Mikor lehet indokolt méhtükrözés lombik előtt?
Hiszteroszkópia szükségessége felmerülhet például akkor, ha:
Már volt 1 sikertelen beültetés,
ultrahangon polip gyanúja látható,
- a méhüreget érintő mióma merül fel,
- rendellenes vagy közti vérzés jelentkezik,
- méhüregi összenövés gyanúja áll fenn,
- korábban méhen belüli műtét vagy beavatkozás történt,
- fejlődési rendellenesség lehetősége merül fel,
- korábbi terhességgel kapcsolatos beavatkozás után megváltozott a menstruáció,
- ismétlődő terhességi veszteség szerepel az előzményekben,
- vagy más vizsgálat alapján a méhüreg pontosabb megítélése szükséges.
A döntést mindig a teljes klinikai kép alapján kell meghozni.
Méhpolip lombikprogram előtt
A méhnyálkahártya-polip a méhüreg egyik gyakori elváltozása.
Előfordulhat, hogy rendellenes vérzést okoz, de tünetmentesen, ultrahangvizsgálat során is felismerhető.
A polip reprodukciós jelentősége függhet többek között annak méretétől és elhelyezkedésétől.
Hiszteroszkópia során a polip közvetlenül megtekinthető, és megfelelő esetben ambulánsan el is távolítható.
Ha szöveteltávolítás történik, az eltávolított anyag szövettani vizsgálatra küldhető.
Mióma és IVF – mikor lehet jelentősége a hiszteroszkópiának?
Nem minden mióma érinti a méhüreget, ezért nem minden mióma esetén van szerepe a hiszteroszkópiának.
Különösen fontos azonban a submucosus mióma, amely részben vagy egészben a méh ürege felé domborodik.
Hiszteroszkópia során közvetlenül megítélhető, hogy az elváltozás milyen kapcsolatban áll a méhüreggel, az ultrahang ebben a tekintetben sokszor nem megfelelően mérvadó eredményt hoz.
A kezelés szükségességét és módját a mióma mérete, elhelyezkedése, méhfalba terjedése, a páciens panaszai és reprodukciós tervei alapján kell meghatározni.
Méhüregi összenövés lombikprogram előtt
A méhüregi összenövések – intrauterin adhéziók – bizonyos esetekben méhen belüli beavatkozások, műtétek vagy gyulladásos folyamatok után alakulhatnak ki.
Más néven Asherman-szindrómaként ismertek.
Az összenövések torzíthatják a méhüreget és érinthetik a normális méhnyálkahártyát.
Gyanút kelthet például a korábbi beavatkozást követően jelentősen csökkent menstruációs vérzés, a menstruáció elmaradása, meddőség vagy bizonyos terhességi problémák.
Hiszteroszkópiával az összenövések közvetlenül láthatók, és kezelésük is hiszteroszkópos úton történhet.
Méhsövény és lombikprogram
A méhsövény a méh fejlődési rendellenessége.
A pontos diagnózis felállításához nemcsak a méhüreg belső alakját, hanem a méh külső formáját is szükséges lehet megítélni, ezért a hiszteroszkópia mellett más képalkotó módszereknek is szerepük van, mint a 3D hüvelyi ultrahang.
A hiszteroszkópia közvetlen képet ad a méhüreg belsejéről, és szükség esetén a kezelési terv része lehet.
A méhsövény kezelésének szükségességéről mindig egyénileg kell dönteni a pontos anatómiai viszonyok és a reprodukciós előzmények alapján.
Mi történik, ha az ultrahang negatív, de továbbra is felmerül méhüregi eltérés?
A hüvelyi ultrahang 2D és 3D alapvető vizsgálat a lombikprogram előtti nőgyógyászati kivizsgálásban.
Bizonyos esetekben azonban egy kisebb vagy kedvezőtlen helyzetű méhüregi eltérés nehezen ítélhető meg.
Ha az előzmények vagy más körülmények alapján továbbra is fennáll a méhüregi eltérés gyanúja, további célzott vizsgálat válhat indokolttá.
Ennek egyik lehetősége a hiszteroszkópia, amelynek előnye a méhüreg közvetlen megtekintése.
Sikertelen lombik után szükséges méhtükrözés?
Egyetlen sikertelen embriótranszfer önmagában nem bizonyítja, hogy méhüregi eltérés áll a háttérben, azonban egyértelmű indukció lép fel a méhtükrözésre. Minden fejlett egészségüggyel rendelkező országban a méhtükrözés indokolt egy sikertelen lombik után, vagy akár a lombikprogram előtt.
A sikertelen beágyazódásnak számos lehetséges oka van, és ezek közül a méhüreg anatómiai eltérései csak az egyik csoportot jelentik.
Ismételt sikertelenség esetén azonban a teljes előzmény és a korábbi vizsgálatok ismételt áttekintése indokolt lehet.
Ha ennek során felmerül méhüregi eltérés lehetősége, a hiszteroszkópia további információt adhat.
Javítja-e a méhtükrözés a lombik sikerességét?
Önmagában a hiszteroszkópia elvégzése nem garantálja a lombikprogram sikerét.
A vizsgálat diagnosztikai eszköz. Értéke elsősorban abban rejlik, hogy felismerhetők vele bizonyos méhüregi eltérések, és indokolt esetben azok kezelhetők.
Ha nincs kezelendő méhüregi eltérés, nem helyes azt állítani, hogy a hiszteroszkópia puszta elvégzése önmagában növeli minden páciensnél az IVF sikerességét.
A lombikprogram eredményét számos más tényező is befolyásolja.
Mi a helyzet az úgynevezett endometrial scratchinggel?
Az endometrium mechanikus sértését – gyakran „endometrial scratching” néven – korábban felvetették a beágyazódás javításának egyik lehetséges módszereként.
Fontos azonban elkülöníteni ezt a hiszteroszkópia valódi diagnosztikai és terápiás indikációitól.
A méhtükrözés célja nem az, hogy rutinszerűen sérülést hozzon létre a méhnyálkahártyán a beágyazódás fokozása érdekében.
Hiszteroszkópiát akkor érdemes végezni, amikor a méhüreg vizsgálatának vagy egy azonosított eltérés kezelésének szakmai indoka van., ennek során egyszerű, fájdalommal nem járó lehetőség van a nyálkahártya karcolásra.
Hiszteroszkópia és krónikus endometritis
A krónikus endometritis a méhnyálkahártya tartós gyulladásos állapota, amelynek reprodukciós jelentősége bizonyos esetekben felmerülhet.
Hiszteroszkópia során lehetnek olyan látott eltérések, amelyek felvetik ennek lehetőségét, de a diagnózis nem alapulhat kizárólag a méhüreg vizuális képén.
Ha krónikus endometritis gyanúja merül fel, célzott mintavétel és megfelelő szövettani, illetve az adott klinikai helyzetben szükséges további vizsgálatok válhatnak indokolttá.
Ambuláns hiszteroszkópia IVF előtt
Ha a méhüreg közvetlen vizsgálata indokolt, ambuláns hiszteroszkópia végzendő, amellett, hogy a beteg bármikor dönthet az altatásos beavatkozás mellett is.
A modern, vékony eszközöknek köszönhetően számos diagnosztikus méhtükrözés altatás és kórházi bennfekvés nélkül történhet.
Ha a vizsgálat során elváltozás látható, annak kezelése ugyanazon alkalommal is elvégezhető.
Mikor folytatható a lombikprogram hiszteroszkópia után?
Ez attól függ, mi történt a méhtükrözés során.
Ha kizárólag diagnosztikus vizsgálat történt és nem találtak kezelendő eltérést, más lehet a további időzítés, mint operatív beavatkozás után.
Polipeltávolítás, miómakezelés, összenövés oldása vagy más méhüregi műtét után időre lehet szükség a regenerációhoz, de legtöbbször a következő hónapban már megtörténik a beültetés.
Ha szövettani vizsgálat történt, annak eredménye is befolyásolhatja a további teendőket.
Ezért az embriótranszfer vagy a következő kezelési ciklus időpontját mindig a hiszteroszkópia eredménye és az elvégzett beavatkozás alapján kell meghatározni.
Fagyasztott embriótranszfer előtt is lehet szükség hiszteroszkópiára?
Önmagában az, hogy fagyasztott embriótranszfer történik, nem jelenti automatikusan a hiszteroszkópia szükségességét.
Ha azonban a méhüreg állapotával kapcsolatban kérdés merül fel – például ultrahangon eltérés látható, rendellenes vérzés jelentkezik vagy más klinikai körülmény indokolja –, méhtükrözés szóba jöhet.
A vizsgálat szükségességét ebben az esetben is egyénileg kell megítélni.
Mikor érdemes tehát méhtükrözésen gondolkodni lombik előtt?
A hiszteroszkópia akkor lehet igazán hasznos, ha van egy konkrét klinikai kérdés, amelyre választ szeretnénk kapni. Egyéb szabály szerint, egy sikertelen lombik után a vizsgálat alapvetően indokolt.
Például:
- valóban van-e polip a méhüregben,
- deformálja-e mióma a méhüreget,
- kialakult-e összenövés korábbi beavatkozás után,
- fennáll-e méhüregi fejlődési rendellenesség,
- van-e olyan eltérés, amely célzott mintavételt igényel.
Ebben az esetben a hiszteroszkópia nem egy „plusz vizsgálat a biztonság kedvéért”, hanem célzott diagnosztikai módszer.
Gyakori kérdések a lombikprogram előtti méhtükrözésről
Minden lombikprogram előtt kell méhtükrözés?
Nem. A hiszteroszkópia nem szükséges rutinszerűen minden IVF-kezelés előtt. A vizsgálatot akkor érdemes elvégezni, ha annak konkrét szakmai indoka van. Egy sikertelen beültetés után, azonban szükséges a méhüreg hiszteroszkópos vizsgálata.
Ha az ultrahang rendben van, szükséges hiszteroszkópia?
Nem feltétlenül. A döntéshez az ultrahang mellett a panaszokat, előzményeket és a korábbi reprodukciós kezeléseket is figyelembe kell venni.
Sikertelen lombik után automatikusan szükséges méhtükrözés?
Igen. A sikertelen embriótranszfernek számos oka lehet. Hiszteroszkópia egyebekben több sikertelen lombik után akkor lehet újra indokolt, ha a kivizsgálás során felmerül méhüregi eltérés lehetősége.
Altatás nélkül is elvégezhető?
Igen. A diagnosztikus és operatív ambuláns hiszteroszkópia altatás nélkül elvégezhető.
Ha polipot találnak, rögtön eltávolítható?
Igen. Ambuláns körülmények között minden polip eltávolítható.
A hiszteroszkópia garantálja a sikeres beágyazódást?
Nem. A hiszteroszkópia a méhüreg vizsgálatára szolgál. A sikeres beágyazódást számos tényező befolyásolja, ezért annak eredménye nem jósolható meg kizárólag méhtükrözés alapján.
Összefoglalás – szükséges-e méhtükrözés lombikprogram előtt?
A méhtükrözés az első lombikprogram előtt nem minden páciens számára szükséges rutinvizsgálat.
Hiszteroszkópia elsősorban akkor lehet indokolt, ha ultrahang, rendellenes vérzés, korábbi nőgyógyászati beavatkozás, reprodukciós előzmény vagy más körülmény alapján felmerül a méhüreg eltérésének lehetősége.
A vizsgálattal közvetlenül felismerhetők többek között a polipok, a méhüreget érintő miómák, az összenövések és bizonyos fejlődési rendellenességek. Megfelelő esetben célzott mintavétel vagy ambuláns beavatkozás is történhet.
A korszerű ambuláns hiszteroszkópia altatás és kórházi bennfekvés nélkül végezhető.
A cél azonban nem az, hogy minden IVF-kezelés előtt méhtükrözés történjen, hanem az, hogy akkor alkalmazzuk, amikor a méhüreg közvetlen vizsgálata olyan információt adhat, amely valóban befolyásolhatja a további kezelést.




