Az Asherman-szindróma ritka, de komoly nőgyógyászati állapot, amely során a méh üregében hegszövetek és összenövések alakulnak ki. A probléma következtében megváltozhat a méh normál szerkezete, ami menstruációs rendellenességekhez, visszatérő vetélésekhez vagy meddőséghez is vezethet.
A betegség sok esetben hosszú ideig rejtve maradhat, mivel az enyhébb formák nem mindig okoznak egyértelmű panaszokat. Gyakran csak gyermekvállalási nehézségek vagy ismétlődő nőgyógyászati problémák kivizsgálása során derül fény az eltérésre, sokszor évekkel a kialakulás után.
Mi az Asherman-szindróma?
Az Asherman-szindróma a méh üregében kialakuló összenövések gyűjtőneve. Ilyenkor a méh belső falát borító nyálkahártya sérülése miatt hegesedés jön létre, amely következtében a méh falai részben vagy teljesen összetapadhatnak.
Az összenövések miatt csökkenhet a méhüreg mérete, deformálódhat annak alakja, és romolhat a méhnyálkahártya működése is. Ez nemcsak a menstruációs ciklust befolyásolja, hanem a teherbeesés és a terhesség megtartásának esélyét is.
Az Asherman-szindróma leggyakoribb tünetei
A tünetek súlyossága az összenövések mértékétől függ. Egyes esetekben a betegség panaszmentes lehet, máskor azonban jelentős életminőség-romlást okozhat.
Menstruációs zavarok
Az egyik legjellemzőbb tünet a menstruáció megváltozása. Előfordulhat:
- nagyon gyenge menstruációs vérzés,
- rövidebb ideig tartó havi vérzés,
- rendszertelen ciklus,
- a méhben felgyülemlő vér miatt haematometra kialakulása,
- a menstruáció teljes hiánya.
A csökkent vérzés oka, hogy az összenövések miatt kisebb területen marad ép méhnyálkahártya vagy elzáródik a méhnyak és a vér nem tud megfelelően kiürülni.
Kismedencei fájdalom
Az Asherman-szindróma alhasi görcsöket, visszatérő kismedencei fájdalmat és menstruáció alatti fokozott panaszokat is okozhat. Súlyosabb esetekben a menstruációs vér kiürülése akadályozottá válhat.
Meddőség és vetélés
A méhüreg deformációja miatt a megtermékenyített petesejt beágyazódása nehezített lehet. Emiatt kialakulhat:
- meddőség;
- ismétlődő vetélés;
- sikertelen lombikprogram;
- korai terhességi komplikáció.
Sok nőnél éppen a meddőségi kivizsgálás során derül ki az Asherman-szindróma jelenléte.
Mi okozhat Asherman-szindrómát?
A betegség nem veleszületett rendellenesség, hanem szerzett állapot. Leggyakrabban a méh belső falát érő sérülések következtében alakul ki:
Nőgyógyászati beavatkozások
Az esetek jelentős részében valamilyen méhen belüli műtéti beavatkozás előzi meg a problémát. Ilyenek lehetnek:
- méhkaparás vagy küret;
- vetélés utáni műszeres beavatkozás;
- terhességmegszakítás;
- császármetszést követő méhűri beavatkozás;
- szövettani mintavétel küret, abrazió során.
A méhnyálkahártya mélyebb rétegeinek sérülése fokozza a hegesedés és az összenövés kialakulásának kockázatát.
Gyulladásos és fertőzéses betegségek
Bizonyos gyulladásos állapotok és fertőzések szintén növelhetik az összenövések kialakulásának esélyét. Ide tartozhatnak:
- ritkábban egyes parazitás fertőzések, TBC.
Egyéb kockázati tényezők
Ritkább esetben sugárkezelés vagy ismételt méhen belüli beavatkozások után is kialakulhat a betegség.
Mikor érdemes nőgyógyászhoz fordulni?
Mindenképpen ajánlott nőgyógyászati kivizsgálás, ha az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik:
- a menstruáció hirtelen megváltozik,
- jelentősen csökken a vérzés mennyisége,
- kimarad a menstruáció,
- rendszeres alhasi fájdalom jelentkezik,
- sikertelen a teherbeesés,
- sikertelen lombikprogram előzményi műtét után,
- ismétlődő vetélés fordul elő.
A korai diagnózis jelentősen javíthatja a kezelés eredményességét.
Az Asherman-szindróma diagnosztizálása
A hagyományos nőgyógyászati vizsgálat vagy ultrahang nem minden esetben mutatja ki egyértelműen az összenövéseket.
Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
A legpontosabb diagnosztikai módszer a méhtükrözés, amely során egy vékony optikai eszközzel közvetlenül vizsgálható a méh ürege. A hiszteroszkópia lehetőséget ad arra is, hogy az orvos a diagnózissal egy időben kezelést végezzen.
Képalkotó vizsgálatok
A kivizsgálás része lehet:
- hüvelyi ultrahang;
- kontrasztanyagos méh- és petevezeték-vizsgálat;
- speciális ultrahangos átjárhatósági vizsgálat.
Egyes esetekben laborvizsgálatokra vagy hormonális kivizsgálásra is szükség lehet a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárása érdekében.
Az Asherman-szindróma kezelése
A kezelés célja a méh normál szerkezetének helyreállítása és az összenövések megszüntetése.
Ambuláns hiszteroszkópos műtét
A leggyakrabban alkalmazott megoldás a hiszteroszkópos összenövés-oldás. A beavatkozás során az orvos speciális eszközökkel választja szét a ’összetapadt’ területeket.
A műtét:
- általában hüvelyen keresztül történik;
- nem igényel hasi metszést;
- gyors felépülést tesz lehetővé.
Az összenövések kiújulásának megelőzése
Jelenleg bizonyítottan eredményes kezelés nem létezik, de kutatási fázisban van:
- katéter vagy ballon méhüregbe helyezésére;
- speciális védőanyagok alkalmazására;
- hormonkezelésre a méhnyálkahártya regenerációjának támogatására.
Bizonyos esetekben ismételt beavatkozásra is szükség lehet!
Milyen esélyekkel gyógyítható az Asherman-szindróma?
A kezelés eredményessége nagyban függ az összenövések súlyosságától és a méhnyálkahártya állapotától. Enyhébb esetekben a méh működése teljesen helyreállhat, és a spontán teherbeesés esélye helyreáll.
A sikeres kezelés után:
- csökkenhet a vetélések kockázata,
- javulhat a menstruációs ciklus,
- helyreáll a fogamzóképesség.
Megelőzhető az Asherman-szindróma?
Teljes biztonsággal nem minden esetben előzhető meg, azonban a kockázat csökkenthető a szükségtelen méhen belüli beavatkozások elkerülésével és a körültekintően végzett nőgyógyászati műtétekkel. Kerülendő a küret más néven abrázió!
Kiemelten fontos a megfelelő utókövetés minden olyan beavatkozás után, amely a méhnyálkahártyát érintheti.
Az Asherman-szindróma lehetséges következményei
Kezeletlen esetben a betegség komoly következményekkel jár:
- meddőség;
- ismétlődő vetélések;
- krónikus kismedencei fájdalom;
- menstruációs zavarok;
- terhességi komplikációk.
A megfelelő időben megkezdett kezelés jelentősen javíthatja a hosszú távú életminőséget és a gyermekvállalás esélyeit.
